A robot hal megeheti az óceán műanyagját

A robothalak megoldhatják az óceán mikro műanyag-szennyezési problémáját, hangzott el a kutatók szájából ez a megoldásra célzó kijelentés. A kis műanyaghulladék-darabokat magához vonzó botok egy napon segíthetnek eltávolítani a tengerben úszó mikro műanyagok millióit. A robo-fish / robo-hal, robot hal a jövő hírnöke. 

A kínai Szecsuán Egyetem tudósai kifejlesztettek egy hal alakú robotot, amely képes összegyűjteni a műanyag hulladék apró darabjait. A bot lézeres fényt használ a farkának egyik oldalról a másikra billentésére, teste pedig képes magához vonzani a mikro műanyagon található molekulákat, amitől azok hozzáragadnak, miközben úszik a robothal

A robot halat részben a tengeri élőlények ihlették – mozgó teste a kagylóhéjak belső felületén található, természetesen erős és rugalmas anyaghoz hasonló szerkezetet használ: a gyöngyházat.

A gyöngyház, egy réteges anyag, amely mikroszkóp alatt szinte téglafalnak tűnik. A csapat ezt a szerkezetet utánozta a robotjában, mivel a csúszó rétegek lehetővé tették a farok mozgatását.

Most, hogy a csapat bebizonyította, hogy a robot hal koncepció működik, tovább fejlesztik annak képességét, hogy mélyebbre merüljön, és több mikroműanyagot emeljen ki az óceánból.

Minden műanyagot tartalmazó tárgy mikroszkopikus mennyiségű műanyag törmeléket bocsát ki, amelyet mikroműanyagnak neveznek. Ezek a kis anyagdarabkák – 5 mm-nél kisebb méretűek – felhalmozódnak a tengerfenéken. Ott a tengeri élőlények összetéveszthetik őket a táplálékkal, és elakadhatnak az emésztőrendszerükben, ami éhezéshez és a halálukhoz vezethet. Egyes műanyagokat használat előtt kezeltek, és mivel ez a bevonat lebomlik, mérgező vegyszereket bocsáthat ki a vízbe, amelyek megmérgezik a tengeri élőlényeket.

Senki sem tudja pontosan, mennyi műanyag van a világ óceánjaiban. A legfrissebb, 2015-ben közzétett adatok becslése szerint évente 4.8-12.7 millió tonna műanyag kerül a tengerekbe.

Míg a műanyaghulladék csökkentése és a szennyvíz óceánba kerülése előtti szűrése segíthet minimalizálni a mikroműanyagok mennyiségét tengereinkben, a már szennyezett víz tisztítása nehézkes. Az apró részecskék mélyen beragadhatnak a tengerfenék repedéseibe és hasadékaiba, olyan területekre, amelyeket nehéz elérni nagy és rugalmatlan robotokkal.

Az új robot hal azonban mindössze 15 mm hosszú. Okos kialakítása azt is lehetővé teszi, hogy minden irányba ússzon fényforrást használva. Ha lézerrel világítanak a hal farkára, a fény deformálja az anyagot, ami meggörbíti. Egymás után többször megvilágítva a farokszárnyat lehetővé teszi a farok egyik oldalról a másikra mozdítását és a robot hal másodpercenként akár 2.67-szeresét is képes úszni saját testhosszának.

Testében enyhén negatív töltésű molekulák is találhatók, amelyek vonzzák a mikroműanyagok pozitív töltésű részeit. Ez azt jelenti, hogy a robot hal annyira „ragadós”, hogy nem kell olyan közel mennie, hogy minden egyes mikroműanyaghoz hozzáérjen, hogy azokat összegyűjtse.

Jelenleg azonban a csapat csak a vízben úszó mikroműanyagon tesztelte a halakat. A következő teszt annak megállapítása lesz, hogy a robot képes-e magához vonzani a műanyagot egy olyan kihívást jelentő területen, mint a tengerfenék.