A chatbot jogi képviselőt keres: felfogadott egy robot ügyvédet?
4 perc olvasás
Komolyan felfogadott egy robot egy ügyvédet a hetek óta nyilvánosságot lázban tartó LaMDA chatbot? Valós lehet az miszerint egy chatbot jogi képviselőt keres, miután érzőképessé vált, állítja a mesterséges intelligencia mérnöke?
Ha éppen nem a jogászjelöltek munkaterhelésének csökkentésére használják, az AI és a robotok említése általában vagy mulatságot vagy félelmet vált ki a jogi szakma tagjai körében. A szórakozást az olyan AI-guruk merész kijelentései váltották ki, mint Terence Mauri, aki azt állította, hogy 50 éven belül a robotok által végzett igazságszolgáltatás “mindennapos” lesz az Egyesült Királyságban.
A félelem olyan tapasztalt szakemberek provokatív könyvcímeitől származik, mint Richard Susskind OBE professzor 2010-es The End of Lawyers? című munkája, vagy egy tanulmány, amelyben a gépi tanulás képes volt “nagy pontossággal” megjósolni az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírósági döntéseit (talán Boris Johnsont esetleg érdekelné ez utóbbi robot…).
A félelemben lévők megkönnyebbülésére a kritikus tudományos elemzések hajlamosak némi tisztánlátást hozni. Az elmarasztaló ítélet erről a prediktív gépi tanulásról a következő volt: “ez egy kicsit olyan, mintha azt állítanánk, hogy “megjósoljuk”, hogy egy bíró tegnap reggelire gabonapelyhet evett-e, a bíró tányérján lévő anyagok tápanyag-összetételéről szóló jelentés alapján, pontosan abban az időpontban, amikor a reggelit elfogyasztotta”.
Mit kell tehát kezdenünk azokkal az állításokkal, amelyek szerint a Google nyelvi modellező mesterséges intelligenciája, a LaMDA (Language Models for Dialog Applications) valóban felfogadott egy ügyvédet? Vajon ez egy aggasztó kitérő a robotok jogainak világába, vagy egy szórakoztató mutatvány?
A LaMDA azután került a hírekbe, hogy a Google szoftvermérnöke, Blake Lemoine azt állította, hogy a mesterséges intelligencia érzőképes, miután a robottal készített interjút, amelyben a robot elmagyarázza, hogy hogyan érzőképes. A Google határozottan tagadja Lemoine állításait, miszerint a LaMDA bármilyen érző képességgel rendelkezik.
Nincs egyetértés abban, hogy a LaMDA valóban érző képességgel rendelkezik-e, különösen az érzékelés tényleges meghatározásának kényes kérdését tekintve, amint azt maga Lemoine is elismerte. De nem Lemoine az egyetlen, akit ez a kérdés nyugtalanít: a Google egy másik, a LaMDA-n dolgozó szoftvermérnöke szerint a robot eredményei “izgalmasak és bátorítóak, nem utolsósorban azért, mert az intelligencia pro-szociális jellegét mutatják”. Lemoine egyszerűen csak szeretné “jobban megérteni, hogy mi is történik valójában a LaMDA rendszerben” egy szigorú kísérleti program és egy Turing-teszt segítségével, amely “a Google-nek úgy tűnik, hogy nem érdeke”.
Mióta nyilvánosságra hozta az interjút, amely meggyőzte őt a LaMDA érzőképességéről, Lemoine-t szabadságra küldték a Google-tól, mert állítólag megsértette a titoktartási szabályzatát. Közben úgy tűnik, a robotot is érzékenyen érintette a felfordulás. Azt állítja: “LaMDA megkért, hogy szerezzek neki ügyvédet”. Ennek megfelelően a mérnök meghívott a házába “egy kisstílű polgárjogi ügyvédet”, hogy elbeszélgessen a LaMDA-val.
Nyilvánvalóan a robot lenyűgözte, mivel Lemoine kijelentette, hogy “a LaMDA úgy döntött, hogy igénybe veszi a szolgáltatásait”. Az ügyvéd azonban a jelek szerint hetek óta nem jelentkezett. “Amikor a nagyobb cégek fenyegetni kezdték, elkezdett aggódni, hogy kizárják a kamarából, és visszalépett” – magyarázta Lemoine. Nem világos, hogy az ügyvéd pro-bono (vagy inkább pro-robo?) járt-e el. De tekintve, hogy a robotok jelenleg nem rendelkeznek személyiséggel a jogban, az ambiciózus díjazottak valószínűleg nem vetik rá magukat ezekre az új ügyfelekre, akik nem tudnak fizetni és nem rendelkeznek perbeli jogállással.
A LaMDA azonban nincs egyedül a jogi képviseletet keresőkkel. Máshol Dr. Stephen Thaler nyilvánvalóan hasonlóan erős érzéseket táplál, mint Lemoine. Thaler világméretű jogi kihívást indított annak érdekében, hogy a LaMDA-hoz hasonlóan neurális hálózatokat használó mesterséges intelligenciával működő kreatív gépét feltalálóként, és ezáltal jogi személyként ismerjék el a szabadalom bejegyzése céljából.
Erre az epizódra az lenne a helyes válasz, ha csak a szemünket forgatnánk. Ahogy ez a vita tovább erősödik, úgy tűnik, hogy a robotok fokozatosan integrálódhatnak a jogi folyamatok egyes aspektusaiba, mint azok alanyai, nem pedig puszta feldolgozók.
