MIRA Shane Farritor: a parányi űrsebész robot

Egy parányi robot úton van a Nemzetközi Űrállomásra, hogy bebizonyítsa, lehetséges a távoli űrsebészeti beavatkozás

Mi történne, ha évek múlva egy űrhajós rosszul lenne egy Mars-űrrepülés során?

A NASA szerint egy utazás a vörös bolygóra körülbelül hét hónapig és több mint 480 millió kilométerig tart. Ez nem kis távolság, amit orvosi vészhelyzetben kell megtenni.

Ezt a problémát a szakértők évek óta próbálják megoldani, és a választ egy aprócska robotsebész, a MIRA (a miniaturised in vivo robotic assistant rövidítése) jelentheti, amelyet 2024-ben tesztmisszióra küldenek az ISS-re.

A MIRA Shane Farritor, az amerikai Nebraska-Lincoln Egyetem mérnökprofesszorának alkotása, aki az elmúlt 20 évben a robot működése mögött álló technológiát kutatta.

Csapata munkája megragadta a NASA figyelmét, amely 100 000 dollárt ítélt meg a nebraskai egyetemnek a robot bevetésre való felkészítésére.

Hogyan működik?

Az apró, egy kilogrammnál is kisebb súlyú robot lényegében egy hengerre hasonlít, amelynek alján két mozgatható fogó van, amelyek képesek emberi szöveteket átvágni és tárgyakat (és testrészeket) megtartani.
De ne tévesszen meg senkit a viszonylag egyszerű megjelenés.

Az alkotók szerint a MIRA egyrészt a műtőben fizikailag jelen lévő orvos asszisztenseként működhet – mivel olyan apró, hogy egy kis bemetszésen keresztül be lehet helyezni a beteg testébe, lehetővé téve az orvosok számára, hogy minimálisan invazív módon végezzenek hasi műtéteket -, másrészt olyan eszközként, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy távolról végezzenek műtéteket.

Ilyen módon a robot forradalmi, és potenciálisan lehetővé teheti, hogy a hosszú, távoli űrmissziókban – például a Marson – részt vevő űrhajósokat sürgős szükség esetén orvosi ellátásban részesítsék, még akkor is, ha a sebész fizikailag nincs jelen.

Az ISS fedélzetén a MIRA autonóm módon, személyes orvos irányítása nélkül fog működni. A robotot azonban nem fogják embereken tesztelni, arra korlátozódik, hogy feszített gumiszalagokat vágjon el és fémgyűrűket toljon végig egy dróton, imitálva a valódi műtétek során végzett gesztusokat.

A MIRA még nem áll készen arra, hogy mélyűri küldetésekre küldjék.

A Nebraska-Lincoln Egyetem szerint Farritor és csapata a következő egy év során megírja a szoftverét, és úgy építi meg a robotot, hogy beférjen az ISS egyik mikrohullámú sütő méretű kísérleti szekrényébe. A robotot tesztelni is fogják, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy biztonságosan használható, elég ellenálló ahhoz, hogy az űrbe utazzon, és készen áll az indulásra.

Sebészi beavatkozást a gravitáció nélküli helyzetben még soha nem végeztek, de erre mindenképpen szükség lesz, ahogy az emberek egyre messzebbre merészkednek az űrkutatásban.

“Ahogy az emberek egyre mélyebbre és mélyebbre jutnak az űrben, egy nap talán szükségük lesz műtétre” – mondta Farritor. “Ennek a célnak a megvalósításán dolgozunk”.